Az állatorvos az első védőoltáskor egy állategészségügyi kiskönyvet (oltási könyvet) ad a kutyának. Az oltást bejegyzi, ami dátumból, oltási címkéből, aláírásból és pecsétből áll.
Ezt a kutyus vásárlása előtt mindenféleképpen ellenőrizni kell, és ha azt mondják, hogy be van oltva, az oltási könyvet el kell kérni, hiszen az névre szóló minden egyes állatnál.
Egy kölyökkutya alapimmunizáltsága a különféle fertőző betegségek elleni védettséget jelenti. Ameddig nem oltjuk be az állatot, nem tudjuk milyen védekező képességgel rendelkezik. A születéskor a kutyusnak még gyenge az immunrendszere, így a különböző fertőző betegségeknek jobban ki vannak téve. Amíg meg nem szerzi az állat az alapimmunizáltságot célszerű a nagyobb fertőző veszélyt jelentő helyeket (pl. kutyasétáltatók, utcák parkok, ahol több kutya előfordul) kerülni.
Az alapimmunizáltság kialakítását célszerű egy egykomponensű parvo bélgyulladás elleni védőoltással kezdeni. A parvo bélgyulladás az egyik legkomolyabb és legveszélyesebb betegsége a kölyökkutyáknak, véres hasmenéssel, étvágytalansággal és bágyadtsággal jár. A betegség veszélye és nehéz kezelése miatt érdemesebb a megelőzést választani. A kölyökkutyust már hat hetes korban el lehet kezdeni oltatni. Mivel egy oltás még nem véd kellőképpen, ezért két hét múlva az oltást meg kell ismételni.
Ezt követően javasolt az állatot szintén két alkalommal egy több komponensű kombinált oltásban részesíteni, ami már több betegség elleni védi az állatot (pl. szopornyica, fertőző májgyulladás, leptospirózis). A rendszeresen oltott állat három és fél hónapos korban megkaphatja az első veszettség elleni védőoltást. A kombinált és a veszettség elleni védőoltás hatását egy évig őrzi meg. A rendszeresen évente oltott állatoknál a későbbiekben a két oltás megfelelő oltóanyaggal akár egyben is beadható.